A polgári házasságkötés

Házassági jegyzőkönyv felvételének határideje

A polgári szertartásra a választott időpont előtt minimum 30 nappal, maximum 12 hónappal előtte lehet bejelentkezni. A 30 nap különleges esetekben lehet rövidebb, amire a jegyző adhat külön engedélyt. Ehhez egy kérelmet kell benyújtani a helyileg illetékes anyakönyvvezetőnél. Ilyen indok lehet, ha a pár gyermeket vár, vagy a banki hitel ügyintézéshez van szükség a házassági anyakönyvi kivonatra.

Hol köthető meg a házasság?

Házasságot kötni bármelyik anyakönyvi hivatalban lehet, nincs lakóhely szerinti megkötés. Viszont a házassági jegyzőkönyv felvétele után már csak abban a hivatalban köthetünk házasságot, ahol a regisztráció megtörtént. Nincs lehetőség arra sem, hogy ne a területileg illetékes anyakönyvvezető előtt kössünk házasságot. Ilyen esetben csak akkor helyettesíthető, ha a az anyakönyvvezetőt rendkívüli esemény éri, és más nem tudja helyettesíteni. Ez esetben a jegyző, vagy kormányhivatal rendel ki helyettest. 

Ki köthet házasságot?

Házasságot minden cselekvőképes, nagykorú személy köthet.  Kizáró okok vannak. Nem köthető házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fenáll.

NEM köthetnek házasságot

• egyenes ági rokonok
• testvérek
• házastárs a volt házastársa egyenes ági rokonával
• örökbefogadott az örökbefogadottal

Mi szükséges a házassági jegyzőkönyv felvételéhez?

– Érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya, vagy útlevél és lakcímkártya

– Születési anyakönyvi kivonat

– Valamint, ha a házasulandók közül valamelyik fél már volt házas, akkor a házasság megszűnését igazoló jogerős bírósági végzésre, vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatra is szükség van.

– Amennyiben özvegy személy szeretne házasságot kötni, szükséges lesz a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonatára, vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatra.

Vannak hivatalok, ahol kérnek még családi állapot igazolást is.

Milyen adatokat kell megadni?

A házastársak adatai: (vőlegény-menyasszony)
– előző házassági neve,
– születési családi és utóneve,
A vőlegény/menyasszony házasságkötést követően viselt neve nyilatkozata alapján
– születési helye,
– személyi azonosító, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),
– előző családi állapota (nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),
– lakóhelye (pontos cím),
– apja születési családi és utóneve,
– anyja születési családi és utóneve,
– állampolgársága,
– előző állampolgársága(i),
– előző lakóhelye(i) (ország).
– születendő gyermek neve személyi igazolványa, lakcímigazolványa, a házasságkötés után milyen nevet kívánnak viselni, a vőlegény tud-e a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermekéről (ha igen, akkor ebben az eljárásban elismerheti)

Abban az esetben, ha az egyik fél külföldi állampolgár

Abban az esetben, ha külföldi állampolgár szeretne Magyarországon házasságot kötni, először az anyakönyvvezetőnél kell megérdeklődni, hogy az adott országból érkező külföldi állampolgárnak milyen papírokra van szüksége a házasságkötéshez. Ehhez szükséges lesz az érvényes útlevélre, a születési anyakönyvi kivonatra, és a tanúsítványra, amelyben szerepel , hogy a házasságkötésnek nincs akadálya az adott ország törvényei szerint. Adott esetben ezt a magyarországi konzulátusok is kiállítják.

A külföldről beszerzett hivatalos iratok kapcsán szükséges azok hitelesített fordítása, amelyet az Országos Fordító és Fordítást Hitelesítő Iroda állít ki. Amennyiben a kért okiratok rendelkezésre állnak, akkor fel kell keresni személyesen mindkét félnek együttesen az anyakönyvvezetőt, akinél a pár szeretné megkötni a házasságot. A házassági jegyzőkönyv felvételére már vinni kell a kért dokumentumokat, ahol az anyakönyvvezető  Kormányhivatal számára továbbítja elbírálás céljából. 

Legkésőbb a tervezett házasságkötés előtt 2 hónappal le kell adni a papírokat, mert a Kormányhivatal elbírálási ideje hivatalból 30 nap. A kiállított tanúsítvány fél évig érvényes. Így a házasságkötésnek a következő 6 hónapban meg kell történnie.

Amennyiben tolmácsra van szükség arról a párnak kell gondoskodnia. Ehhez nem szükséges hivatali tolmács, de szükséges hogy jól beszélje a nyelvet. Kizáró ok a rokoni kapcsolat, családtag nem tolmácsolhat sem a házassági anyakönyv felvételénél, sem a házasságkötéskor. A tolmácsnak az anyakönyvet alá kell írnia.

A polgári szertartás költségei

Törvény szabályozza, hogy minden anyakönyvi hivatalnak ingyenesen biztosítania kell helyiséget arra a célra, hogy a ott házasságokat köthessenek az állampolgárok, de csakis munkaidőben. Ennek a teremnek a méretéről és a milyenségéről azonban a törvény nem rendelkezik. A nagyobb, díszesebb termek esetében bérleti díjat kell fizetni. A munkaidőn kívüli megkötött  házasságoknál viszont ,mindenképpen fizetni kell. Természetesen rendelhetőek további szolgáltatások – gyertya, pezsgőzés, dekoráció, fotózási lehetőség- de minden esetben külön díjazásért.

A munkaidőn kívüli házasságkötésekre már minden esetben külön meghatározott, az adott Polgármesteri Hivatal által megalkotott és szabályozott helyi rendeletben foglaltak alapján kell díjazást fizetni a házasulandóknak. 

Tanúk

Tanú lehet minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy, aki rendelkezik érvényes magyar okmányokkal a házasságkötés időpontjában. A tanú személyét a legtöbb anyakönyvvezető legkésőbb az esküvő előtti héten kéri megjelölni, nem szükséges a bejelentkezéskor megadni. Amennyiben a tanúnak tolmácsra van szüksége, mert külföldi állampolgár, abban az esetben a házasulandóknak kell a tolmácsról gondoskodni.

Milyen zene választható?

Hivatalokként változó, hogy a szertartáson milyen zenéket lehet játszani. Akár megadott listából is lehet választani, de a pár által választott zenéket is be lehet vinni legkésőbb az esküvő előtti héten egy adathordozón. (CD, pendrive)

Szertartásra szükséges zenék:

-Bevonulás

-Aláírás és gyűrűhúzás

-Homokszórás, gyertyagyújtás stb.

-Szülőköszöntés

-Koccintás

-Gratuláció

-Kivonulás

Milyen házassági nevet viselhetek?

Csjt. 25. § (1) A feleség a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
(2) A férj a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
(3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét.

Fontosabb fogalmak

Vonatkozó jogszabályok